Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel készített interjút Buza Péter. A kommunista rendszerben az állam nem ismerte el a római katolikus egyházat, ha működését meg is tűrte. A működésnek nem voltak jogi keretei, nem született statútum erről az állammal. Mindössze egy teológiai intézetet működtethettek, nem volt katolikus sajtó. Helyzetük így sem volt a legrosszabb, mert a kurzus egyes felekezeteket üldözött, így a hivatalosan megszüntetett görög katolikus egyházat. - A legfontosabb az volna, hogy megszülessen a kultusztörvény. Az elmúlt hét esztendőben számos egyeztetés történt, de a megegyezéses szöveg még mindig nincs meg. - 1990-ben - Tőkés László javaslatára - a magyar katolikus egyházmegye csatlakozott az erdélyi magyar történelmi egyházak konferenciájához. Azóta évente többször találkoznak, a központi kérdés mindig két kérdés rendezése. Az egyik a felekezeti iskolák visszakövetelése, a másik az egyházi vagyon visszaszerzése, mert vagyon nélkül az intézményeket nem tudják működtetni. - Az egyházak az elmúlt években tizenhét közös beadványt fogalmaztak meg, de azoknak nem volt eredményük. Constantinescu elnöknél kérvényezték, hogy fogadja az erdélyi magyar püspököket. Azt a választ kapták, hogy májusban fogadja őket. Amikor megérkeztek, ott találták az ország mind a tizenhat felekezetének képviselőit. Ennek ellenére elmondták az egyházak követeléseit. Emil Constantinescu államelnök azt válaszolta a magyar egyházak vezetőinek: ne reméljék, hogy mindent visszakapnak, mert Erdélynek sajátos a történelmi helyzete. - Nincs olyan fórum, amely igazán nyitottnak mutatkozna a megoldás keresésében. - Jakubinyi érsek elismerte, hogy van véleménykülönbség közte és Tőkés László püspök között. Azonban nem jó, hogy a belső vitákat a sajtó tárgyalja. /Magyar Nemzet, szept. 25./
